Sajtóközlemény – 2018-1.3.1-VKE-2018-00014 zárás

Sajtóközlemény – 2018-1.3.1-VKE-2018-00014 zárás

Zárult az UBM Feed Zrt., az ADEXGO Kft. és a Szegedi Tudományegyetem „Új szemléletű diagnosztikai eljárás, kiegészítő takarmányok és mérőrendszer kidolgozása a szaporodásbiológiai folyamatok és az ehhez kapcsolódó fiziológiás változások megfigyeléséhez az állattenyésztésben” című közös, 2018-1.3.1-VKE-2018-00014 azonosító számú pályázata.

A 2021. december 31-én zárult projekt célja egy tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása volt az állattenyésztés számára, illetve kiegészítő takarmány fejlesztése, valamint fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata. A 3 éves pályázati időtartam alatt sikerült sertéseken alkalmazni egy nem invazív, kockázatmentes mérési technológiát. Az ivarzás során a nemi hormonok hatására elinduló élettani folyamatok megváltoztatják a zsigeri simaizomzatot, ami a mioelektromos hullámok mérésével, elsősorban a vastagbél és méh simaizomzatából követhető. A sertéseken végzett vizsgálatokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan laborállatokon teszteltük a vizsgálati módszert, a kulcsfontosságú paramétereket molekuláris, biokémiai, szöveti és élőállat vizsgálatokban, modern képalkotó eljárás alkalmazásával határoztuk meg. Igazoltuk, hogy a nemi hormon szint változások és ezen keresztül az ivarzási ciklus kulcslépései követhetők a simaizom elektromiográfiával, így jó eséllyel alkalmazható módszer az állattenyésztés számára.

A tenyészsertéseknél a miográfiás mérések mellett meghatároztuk a nemi hormonok szintjét, illetve gyorsvizsgálati módszerekkel (NIRS, e-orr) értékeltük a biológiai minták összetételét és aromaprofilját. Az elektronikus orr mérés eredményei alapján összefüggést mutattunk ki az ivarzás időpontja és a vizelet szaga között, míg a vizeletminták NIR spektrumai alapján az ösztrogénbecslés nagyobb hatékonysággal volt elvégezhető, mint a progeszteron hasonló módon történő becslése. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az élettani fázis, a hormonszint, a vizelet aromaprofilja, a koca aktivitása és a mérhető simaizomjelek közt összefüggés található.

A projekt fontos elemeként takarmányozás fejlesztést is végeztünk, amelynek célja az volt, hogy növelje a megtermékenyülés valószínűségét és csökkentse a magzatelhalás kockázatát. Igazoltuk, hogy a magas n-3 (EPA-C20:5, DHA-C22:6) zsírsavprofillal rendelkező halolaj több hetes adagolása növeli növelheti az állatok vemhességvédő hormonjának, a progeszteronnak a szintjét, amivel elősegítheti a sikeres beágyazódást és hozzájárulhat a magzati elhalás kockázatának csökkentéséhez. A halolajban gazdag kiegészítő takarmány etetése a tenyészkocáknál már alacsony dózisban csökkentette a malacok elhullását és jelentős mértékben javította a vizsgált szaporodásbiológiai paramétereket (pl. ivarzásig eltelt idő hossza, ivarzó egyedek aránya, vemhesülési %), ami a sertéstartás gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja.