Korábban publikált eredményeinkre alapozva többféle, magas nitrogéntartalmú hamisító anyaggal szennyezett fehérjeporokat vizsgáltunk különböző elven működő NIR spektrométerekkel. Átfogó kemometriai elemzéseken keresztül mutatjuk be az egyes eszközök hatékonyságát ezen az összetett mintaállományon. A Molecules című folyóiratban a MATE munkatársaival, valamint osztrák és ghánai kollégákkal közösen publikált eredmények meggyőzőek mind az asztali, mind a kézi spektrométerek vonatkozásában, és komoly távlati lehetőségeket nyitnak a magas fehérjetartalmú étrend- és takarmánykiegészítők gyors és megbízható minőség-ellenőrzése terén.
Többféle NIR spektrométer összehasonlítása fehérjeporok alacsony koncentrációjú nitrogén-alapú hamisításának kimutatása során
Lukács Mátyás, John-Lewis Zinia Zaukuu, Bázár György, Bernhard Pollner, Fodor Marietta, Kovács Zoltán
A fehérjehamisítás gyakori csalás az élelmiszeriparban a fehérjeforrások magas ára és korlátozott elérhetősége miatt. Az összes nitrogén meghatározásán alapuló látszólagos fehérjetartalom-mérés a minőség-ellenőrzés standard analitikai technikája, amely nem képes megkülönböztetni a fehérje nitrogént és a nem fehérjeforrásból származó nitrogént. Fehérjeporok alacsony koncentrációjú hamisításának kimutatása során négy, különböző jelfeldolgozási technikákkal működő spektrométert (diszperzív optikai rács, Fourier-transzformáció és MEM-mikroelektro-mechanikai rendszer) hasonlítottunk össze, három asztali és egy kézi eszközt. A tejsavó-, marha- és borsófehérjeporokat a magas nitrogéntartalmú vegyületek – melamin, karbamid, taurin és glicin – eltérő kombinációjával és koncentrációjával kevertük össze, így összesen 819 mintát kaptunk. A NIR spektroszkópiát kemometriai eszközökkel és különböző spektrum-előkezelési technikákkal kombinálva használtuk a hamisítóanyag-koncentrációk kimutatására, majd a kimutatási határ (LOD) és a mennyiségi meghatározási határ (LOQ) alapján is értékeltük a műszerek teljesítményét. Az összehasonlított eszközök és mérési módszer közül a legpontosabb becslő modelleket a rácsos asztali spektrofotométerrel nyert adatkészlet alapján építettük fel, mellyel 0,96 R²P értéket értünk el, és a melamin és karbamid vonatkozásában 0,1%-os LOD-t határoztunk meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a NIRS kemometriával kombinálva a fehérjeporok általános minőségellenőrző eszközeként lehet használni.
A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról: