A MATE Kaposvári Campusán zajló, a klímaváltozásra reflektáló új takarmányozási programok kidolgozását is célzó kutatásokhoz kapcsolódóan keverékszilázsok NIR spektroszkópiás minőségvizsgálatát végeztük el. A kidolgozott módszertannal a különböző keverékek betakarításkori és silózás során mutatkozó különbségeit írtuk le. Eredményeinket az Animal Science Journal című tudományos folyóiratban publikáltuk.
Közeli-infravörös spektroszkópia az őszi kalászosok és az olaszperje keverékszilázsainak gyors értékeléséhez
Haruna Gado Yakubu, Alemayehu Worku, Tóthi Róbert, Tóth Tamás, Orosz Szilvia, Fébel Hedvig, Kacsala László, Húth Balázs, Hoffmann Richárd, Bázár György
Közeli-infravörös (NIR) spektroszkópiát alkalmaztunk az őszi kalászosok és az olaszperje különböző keverékei közötti különbségek meghatározására, valamint a keverékszilázsok fermentációs jellemzőinek értékelésére. A zöldtakarmányokat öt fázisban takarítottuk be (1–5. vágás), egyhetes intervallumokban (n = 100). Az utolsó betakarítás (5. vágás) hozamát modell silóztuk, majd négy különböző napon (D0, D7, D14 és D90) vizsgáltuk (n = 80). A NIR adatokon alapuló főkomponens-elemzés a betakarítási napok, a különböző keverékek, valamint a szilázsok erjedési szakaszai között mutatott eltéréseket. A nyersfehérje (NYF), a nyersrost (NYR) és a hamu részleges legkisebb négyzetes regressziós modelljei kiváló determinációs együtthatót adtak a keresztvalidáció során (R²CV > 0,9), míg a nyerszsír (NYZS) és a teljes cukortartalom modelljei gyengébbek voltak (R²CV = 0,87 és 0,74). A keresztvalidáció négyzetes középhibájának értéke 0,59, 0,76, 0,22, 0,31 és 2,36 sz.a.% volt a NYF, NYR, NYZS, hamu és összcukor esetében. A NIR hatékony eszköznek bizonyult az őszi kalászosok és olaszperje keverékek és a növekedési stádiumok különbségeinek leírásában, valamint a silózás során fellépő minőségi változások értékelésében.
A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról: