A szénhidrátok a kérődző állatok legfontosabb energiaforrásai, melyeket leggyakrabban strukturális és nem-strukturális szénhidrátok csoportjára osztunk fel. A növények sejtfalát alkotó strukturális szénhidrátoknak a neutrális detergens rostfrakció (NDF) adja a döntő részét, ami igen heterogén kémiai vegyületeket takar: cellulóz, hemicellulóz, lignin, illetve pl. a pektinek nem-oldódó része. A savdetergens rostfrakció (ADF) cellulózból és ligninből áll, és utóbbi (lignin) a monogasztrikus állatokhoz (pl. sertés, baromfi) hasonlóan a kérődző állatok számára sem emészthető. A strukturális szénhidrátok (NDF, ADF) a nem-strukturális szénhidrátokhoz (pl. keményítő, cukor, pektinek oldható része, glükánok, illetve az erjesztéssel tartósított takarmányokban található fermentálási végtermékek – tejsav, ecetsav, vajsav stb.) képest lassabban bomlanak le és kevésbé emésztődnek. A két csoport (strukturális vs. nem-strukturális szénhidrátok) egymáshoz viszonyított kiegyensúlyozott aránya a kérődző állatokkal etetett takarmányadagokban alapvető hatással bír az állatok termelésére, egészségi állapotára, szaporodásbiológiai teljesítményére, valamint a tej összetételére.
Nagy cukortartalmú élelmiszeripari melléktermékek beillesztése a kérődző állatok takarmányozásába