A kiegészítő takarmányok fejlesztése során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve azok forrásai. Fontos kérdés azonban, hogy ezek a zsírsavak egy adott dózis esete mellett miként épülnek be az állat szervezetébe, vagy a keletkező állati termékekbe. Az ADEXGO Kft., a Széchenyi Egyetem és a MATE munkatársai által ezen a területen végzett kutatások eredményeit bemutató cikk a Journal of Applied Animal Research című tudományos folyóiratban jelent meg.
Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavakkal történő takarmányozás hatása a DanBred kocák tejének zsírsavprofiljára és szagára
Roszkos Róbert, Bázár György, Tóth Tamás, Kovács Zoltán, Fébel Hedvig, Mézes Miklós
Hagyományos zsírsavelemzéssel és elektronikus orr (EN) módszerrel vizsgáltuk az n-6 és n-3 zsírsavkiegészítés kocatej zsírsavprofiljára gyakorolt hatását. A kontrollcsoport 6,3 g n-6 zsírsavakban gazdag napraforgóolajat (SO) kapott takarmány kilogrammonként, a kísérleti állatok pedig ugyanannyi halolajat (FO) kaptak n-3 zsírsavforrásként. Az alaptakarmány kukorica- és szójaalapú volt. A SO kiegészítése növelte a linolsav (C18:2, n-6) mennyiségét (SO: 8,43 mg/ml vs. FO: 6,63 mg/ml tej), és jelentősen növelte (p < 0,02) az összes többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségét (SO: 9,92 mg/ml vs. FO: 8,61 mg/ml tej) a kocatejben. Ezzel szemben a FO szignifikánsan növelte az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségét a tejben (p < 0,001) (FO: 1,17 mg/ml vs. SO: 0,69 mg/ml tej), különösen az eikozapentaénsav (C20:5, n-3), a dokozapentaénsav ( C22:5, n-3) és dokozahexaénsav (C22:6, n-3) mennyiségét. Az FO és SO kiegészítés nem befolyásolta a tej összetételét. Az eltérően takarmányozott egyedek tejmintái az EN által leírt aromaprofilok alapján a kezelési csoportok szerint egyértelműen elkülöníthetőnek bizonyultak.
A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról: