Az ADEXGO Kft. Correltech® Laboratóriumában végzett aromaelemzések segítségével erjesztett tömegtakarmányok objektív gyorsvizsgálata került kidolgozásra. A telepi körülmények között végezhető műszeres illatelemzés még távlati cél, de a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. munkatársaival közösen bemutatott eredmények biztatóak, és a terület további alapos kutatását teszik indokolttá.
Őszi gabonafélékre és olaszperjére alapozott erjesztett tömegtakarmány-keverékek illatprofilja, mikrobiális és kémiai minősége
Worku Alemayehu, Tóth Tamás, Orosz Szilvia, Fébel Hedvig, Kacsala László, Húth Balázs, Hoffmann Richárd, Yakubu Haruna Gado, Bázár György, Tóthi Róbert
A tanulmány célja az őszi gabonafélék (tritikálé, zab, árpa és búza) és olaszperje (Lolium multiflorum Lam., IRG) keverékeinek, valamint az azokból készült szilázsoknak az aroma-, mikrobiológiai és kémiai vizsgálata volt. A vizsgálatba vont négy kereskedelmi keveréket (A keverék (40% két fajta tritikálé + 30% két fajta őszi zab + 20% őszi árpa + 10% őszi búza), B keverék (50% tritikálé + 40% őszi árpa + 10% őszi búza), C keverék (55% háromfajta olaszperje + 40% két fajta őszi zab), D keverék (40% három fajta olaszperje + 30% két fajta téli zab + 15% két fajta tritikálé + 10% őszi árpa + 5% őszi búza)) betakarítást követően fonnyasztották és silózták laboratóriumi méretű silókban (n = 80), adalékanyagok nélkül. Mind az aromaprofilt leíró főkomponensanalízis (PCA) score diagramja, mind a lineáris diszkriminancia-analízis (LDA) eredménye azt mutatta, hogy a D keveréknek más az aromaprofilja, mint a többi keverék szilázsnak. A különbséget a D keverék magas etanol- és tejsavtartalma okozta. Az etil-észtereket, például az etil-3-metil-pentanoátot, a 2-metil-propanált, az etil-acetátot, az izoamil-acetátot és az etil-3-metil-tiopropanoátot a többitől eltérő mértékben mutattuk ki a D keverékben. Az alacsony tejsavtartalom és a magasabb penész- és élesztőszám a C keverék szilázsában idegen szagot eredményezett, elsősorban a 3-metil-butánsav jelenléte miatt, amely egy egyszerű alkohol, kellemetlen kámforszerű szaggal. A 90 napos erjedés végén az őszi gabonakeverék szilázsok (A és B keverék) hasonló aromájúak voltak, és ezekhez hasonló volt a C keverék is. A C keverékben nagyobb volt (p <0,05) a penészek és élesztők (Log10 CFU (telepképző egység)/g) száma a B keverékhez képest. A B és C keverék magasabb ecetsavtartalommal rendelkezett, mint az A és D keverék. A B keverék tejsavtartalma magasabb volt, mint a C keveréké. Általánosságban az elektronikus orr eredményei azt mutatták, hogy az olaszperje és őszi gabonafélék keveréke (D keverék) jobb aromájú, mint a téli gabonafélék keverékei (A és B). A gabona keverékek (A és B) azonban jobb aromájúak voltak, mint a C keverék szilázs. Jelen tanulmány alapján az elektronikus-orr technológia alkalmas a silózott tömegtakarmányok illékony anyagainak vizsgálatára.
A különböző keverékszilázsok aromaprofil alapján történő elkülönülése az erjedés 90. napján
A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról: