A fehérjehamisítás kimutatásának hatékony módját vizsgáltuk

A fehérjehamisítás kimutatásának hatékony módját vizsgáltuk

Korábban publikált eredményeinkre alapozva többféle, magas nitrogéntartalmú hamisító anyaggal szennyezett fehérjeporokat vizsgáltunk különböző elven működő NIR spektrométerekkel. Átfogó kemometriai elemzéseken keresztül mutatjuk be az egyes eszközök hatékonyságát ezen az összetett mintaállományon. A Molecules című folyóiratban a MATE munkatársaival, valamint osztrák és ghánai kollégákkal közösen publikált eredmények meggyőzőek mind az asztali, mind a kézi spektrométerek vonatkozásában, és komoly távlati lehetőségeket nyitnak a magas fehérjetartalmú étrend- és takarmánykiegészítők gyors és megbízható minőség-ellenőrzése terén.


Többféle NIR spektrométer összehasonlítása fehérjeporok alacsony koncentrációjú nitrogén-alapú hamisításának kimutatása során

Lukács Mátyás, John-Lewis Zinia Zaukuu, Bázár György, Bernhard Pollner, Fodor Marietta, Kovács Zoltán

A fehérjehamisítás gyakori csalás az élelmiszeriparban a fehérjeforrások magas ára és korlátozott elérhetősége miatt. Az összes nitrogén meghatározásán alapuló látszólagos fehérjetartalom-mérés a minőség-ellenőrzés standard analitikai technikája, amely nem képes megkülönböztetni a fehérje nitrogént és a nem fehérjeforrásból származó nitrogént. Fehérjeporok alacsony koncentrációjú hamisításának kimutatása során négy, különböző jelfeldolgozási technikákkal működő spektrométert (diszperzív optikai rács, Fourier-transzformáció és MEM-mikroelektro-mechanikai rendszer) hasonlítottunk össze, három asztali és egy kézi eszközt. A tejsavó-, marha- és borsófehérjeporokat a magas nitrogéntartalmú vegyületek – melamin, karbamid, taurin és glicin – eltérő kombinációjával és koncentrációjával kevertük össze, így összesen 819 mintát kaptunk. A NIR spektroszkópiát kemometriai eszközökkel és különböző spektrum-előkezelési technikákkal kombinálva használtuk a hamisítóanyag-koncentrációk kimutatására, majd a kimutatási határ (LOD) és a mennyiségi meghatározási határ (LOQ) alapján is értékeltük a műszerek teljesítményét. Az összehasonlított eszközök és mérési módszer közül a legpontosabb becslő modelleket a rácsos asztali spektrofotométerrel nyert adatkészlet alapján építettük fel, mellyel 0,96 R²P értéket értünk el, és a melamin és karbamid vonatkozásában 0,1%-os LOD-t határoztunk meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a NIRS kemometriával kombinálva a fehérjeporok általános minőségellenőrző eszközeként lehet használni.

A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról:

» Comparison of multiple NIR spectrometers for detecting low-concentration nitrogen-based adulteration in protein powders

Új helyen, új lendülettel folytatja munkáját a Correltech Laboratórium

Új helyen, új lendülettel folytatja munkáját a Correltech Laboratórium

Az ADEXGO Kft. Correltech Laboratóriuma új helyre költözött, 2024 januárjától megújult környezetben folytatódik a magas színvonalú szakmai tevékenység. A jelentősen kibővült laboratórium számos pályázati és piaci munka megvalósításának helyszíne lesz. Az idei évben záruló EUREKA és PIACI KFI pályázataink műszeres aromaelemzéseit és NIRS vizsgálatait továbbra is a Correltech Laboratórium munkatársai végzik. Emellett a laboratórium kiemelt tevékenysége a NIR spektroszkópiához kapcsolódó hardver-, szoftver- és módszerfejlesztés, továbbá a piaci partnerektől érkező minták aromavizsgálata.

Munkatársaink 2023-ban több szakmai fórumon is bemutatták eredményeinket. Korábbi, ivarzásvizsgálattal kapcsolatos eredményeinket a római Nemzetközi Aquaphotomics Konferencián mutattuk be. Borok aromavizsgálatával kapcsolatban a budapesti „Biosystems and Food Engineering” Nemzetközi Konferencián állítottunk ki posztert, a tömegtakarmányok és tejtermékek NIRS vizsgálatainak eredményeit Innsbruckban, nemzetközi NIR spektroszkópiai konferencián (International Conference on Near Infrared Spectroscopy), valamint az amszterdami gyorsvizsgálati konferencián (14th Rapid Methods Europe) mutattuk be.

Megújult a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöksége

A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöksége 2023. május 26-án tartott tisztújító közgyűlést székhelyükön, a budapesti Angol utcában. Az elnökség új tagjai között szerepel cégünk ügyvezetője is, Dr. Tóth Tamás.

Az Egyesület célja a precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság megismertetése, elfogadtatása, alkalmazásának elterjesztése és a gyakorlati tapasztalatok, új ismeretek megosztása Magyarországon.

 

A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2023

A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2023

Az ADEXGO Kft. és a Vitafort Zrt. a Magyar Állattenyésztésért Termékdíj pályázaton bemutatott közös fejlesztéseikkel évek óta rendszeresen szerez elismerést. A két cég idén közösen nyújtott be pályázatot „EAZYSTIM termékcsalád – Enzimatikus kiegészítő takarmányok és előkeverékek alkalmazása a kérődzők takarmányozásában” címmel „a Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2023” Agrár-informatika, Tartástechnológia és Takarmányozás kategóriában, melyet melyet a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok zsűrije I. helyezéssel értékelt.

A pályázó cégek közel négyéves fejlesztőmunkával egy, a hazai tejelő tehén állományok takarmányozásában még nem használt fermentációs kiegészítő takarmány (enzimhatású készítmény, Jefo) magyarországi adaptálását végezték el. A fejlesztés során olyan kombinált hatású termékek kialakítására került sor, amelyekkel nemcsak az etetett takarmányok kedvezőbb energia- és táplálóanyag hasznosulása érhető el, hanem a hagyományos TMR (teljes értékű takarmánykeverék) és a robotfejésben alkalmazott PMR (részleges takarmánykeverék) adagok hiányosságai is csökkenthetőek.

A pályázó cégek által végzett vizsgálatok eredményei alapján a termékcsalád alkalmazása esetén javul a napi tejtermelés, nő a tejjel megtermelt fehérje, illetve zsír mennyisége, mérséklődik a tej szomatikus sejtszáma és a nyári hőstressz esetén lassabban és enyhébb mértékben csökken a tejtermelés.

A termékcsalád alkalmazásának előnye, hogy etetésével a tömegtakarmányok táplálóanyag- és energiatartalma jobban hasznosul, így a napi takarmányadagban (TMR) az abrak részarányát csökkenteni lehet, amely az anyagforgalmi megbetegedések előfordulását is mérsékelheti. További előny, hogy a kidolgozott takarmányozási elvet a korszerű, robotfejésben használt takarmányadagokra (PMR) is könnyen adaptálni lehet.


Cégünk az UBM Feed Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen benyújtott pályázatával is kiemelkedő eredményt ért el Állategészségügy, Szaporodásbiológia és Élelmiszeripar kategóriában. Az „Új szemléletű diagnosztikai eljárás és MSB-MET mérőrendszer, kiegészítő takarmányok szaporodásbiológiai folyamatokra gyakorolt fiziológiás változásainak megfigyeléséhez az állattenyésztésben” című pályaművet szintén I. helyezéssel értékelte a bíráló bizottság.

A benyújtott pályázati anyag egy új szemléletű diagnosztikai eljárást mutat be, amely a zsigeri szervek simaizmai által generált mioelektromos hullámok (EGIG) mérésén, és a mért adatok gyors, automatikus szoftveres értékelésén alapul. A mérőműszer gyakorlati fejlesztését és tesztelését a Szegedi Tudományegyetem végezte laboratóriumi állatok segítségével. A pályázat keretén belül az ADEXGO Kft. és az UBM Feed Zrt. közösen fejlesztett ki olyan omega-3 zsírsavtartalmú kiegészítő és késztakarmányokat, amelyek általános egészségi állapotra és a szaporodásbiológiára gyakorolt pozitív hatásait az újszerű diagnosztikai eljárás segítségével igazolni lehetett.

A kifejlesztett miográfiás mérőrendszer telepi körülmények között alkalmas a fialás időpontjának előjelzésére és a jelentkező tartási és takarmányozási stresszhelyzetek kimutatására. Az ADEXGO Kft. által fejlesztett, NIR spektroszkópiára és műszeres aromaelemzésre alapozott gyorsvizsgálati metodika képes a speciális zsírsavösszetételű sertéstakarmányok összetételének és illatanyagainak jellemzésére, valamint az ivarzás előrejelzésére.

A résztvevő vállalkozások és a tudásközpont között kialakult K+F együttműködés eredményeképpen korábban két szabadalmaztatott eljárás (P1600660, PCT/HU2017/150054, P1200741) is született.

Keverékszilázsok NIR spektroszkópiás értékelését végeztük el

Keverékszilázsok NIR spektroszkópiás értékelését végeztük el

A MATE Kaposvári Campusán zajló, a klímaváltozásra reflektáló új takarmányozási programok kidolgozását is célzó kutatásokhoz kapcsolódóan keverékszilázsok NIR spektroszkópiás minőségvizsgálatát végeztük el. A kidolgozott módszertannal a különböző keverékek betakarításkori és silózás során mutatkozó különbségeit írtuk le. Eredményeinket az Animal Science Journal című tudományos folyóiratban publikáltuk.



Közeli-infravörös spektroszkópia az őszi kalászosok és az olaszperje keverékszilázsainak gyors értékeléséhez

Haruna Gado Yakubu, Alemayehu Worku, Tóthi Róbert, Tóth Tamás, Orosz Szilvia, Fébel Hedvig, Kacsala László, Húth Balázs, Hoffmann Richárd, Bázár György

Közeli-infravörös (NIR) spektroszkópiát alkalmaztunk az őszi kalászosok és az olaszperje különböző keverékei közötti különbségek meghatározására, valamint a keverékszilázsok fermentációs jellemzőinek értékelésére. A zöldtakarmányokat öt fázisban takarítottuk be (1–5. vágás), egyhetes intervallumokban (n = 100). Az utolsó betakarítás (5. vágás) hozamát modell silóztuk, majd négy különböző napon (D0, D7, D14 és D90) vizsgáltuk (n = 80). A NIR adatokon alapuló főkomponens-elemzés a betakarítási napok, a különböző keverékek, valamint a szilázsok erjedési szakaszai között mutatott eltéréseket. A nyersfehérje (NYF), a nyersrost (NYR) és a hamu részleges legkisebb négyzetes regressziós modelljei kiváló determinációs együtthatót adtak a keresztvalidáció során (R²CV > 0,9), míg a nyerszsír (NYZS) és a teljes cukortartalom modelljei gyengébbek voltak (R²CV = 0,87 és 0,74). A keresztvalidáció négyzetes középhibájának értéke 0,59, 0,76, 0,22, 0,31 és 2,36 sz.a.% volt a NYF, NYR, NYZS, hamu és összcukor esetében. A NIR hatékony eszköznek bizonyult az őszi kalászosok és olaszperje keverékek és a növekedési stádiumok különbségeinek leírásában, valamint a silózás során fellépő minőségi változások értékelésében.

A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról:

» Közeli-infravörös spektroszkópia az őszi kalászosok és az olaszperje keverékszilázsainak gyors értékeléséhez

A takarmányforrás tejre gyakorolt hatását vizsgáltuk

A takarmányforrás tejre gyakorolt hatását vizsgáltuk

Az új takarmány-alapanyagok egyre gyakoribb alkalmazása szükségessé teszi a különböző takarmányok tejminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatát. Zsírsavanalízisre és aromaprofil-elemzésre alapozott kutatásokat végeztünk, melynek során új, piacon elérhető keverékszilázsokkal takarmányozott tehenek tejét vetettük össze a hazai gyakorlatban elterjedt összetételű takarmányt fogyasztó kontrollcsoport tejével. A kutatás eredményeit összefoglaló cikkünket az Agriculture című tudományos folyóiratban közöltük.



Az őszi kalászosokból és olaszperjéből készített keverékszilázs etetése módosíthatja a tehéntej zsírsavösszetételét és illatprofilját

Haruna Gado Yakubu, Ali Omeralfaroug, Szabó András, Tóth Tamás, Bázár György

A klímaváltozás hatására csökkenő terméshozam miatt a kukoricaszilázs kérődző állatfajok takarmányozásban történő hasznosítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az alternatív szilázstípusok, például az olaszperje és az őszi kalászosok keverékei, jól kiegészíthetik a kukoricaszilázst az etetett takarmányadagban. Ezért fontos megvizsgálni, hogy ezek az alternatív erjesztett takarmányok hogyan befolyásolják a tej zsírsav- és illatprofilját, valamint hogyan lehet ezeket a minőségi paramétereket hatékonyan értékelni. Ebben a tanulmányban egy kukoricaszilázs alapú kontrollt (CTR) és négy kísérleti (EXP) takarmányt – amelyek őszi gabonafélék (WC), valamint WC és olaszperje (IRG) keverékszilázst tartalmaztak különböző arányban – etettünk holstein-fríz tehenekkel (n = 32) egy randomizált kontrollált vizsgálatban, 4 hetes periódusok során, 2 hét előetetési szakaszokkal. Az egyes kísérletekből származó tejet zsírsav- és illatprofil analízisnek vetettük alá gázkromatográfia, illetve elektronikus orr segítségével. Az eredmények azt mutatják, hogy az EXP-3 és EXP-4 csoportokban (amelyek vegyes szilázst tartalmaztak WC-vel) változott a legjobban a tej zsírsavprofilja a többi csoporthoz képest. A WC+IRG és a WC szilázsok 7 kg/nap dózisban történő alkalmazása az EXP-2 és EXP-3 csoportok takarmányadagjában a tej n6:n3 arányának csökkenését eredményezte, ami a fogyasztók számára élettanilag előnyös változást jelent. A WC+IRG és a WC csoportok tejei közötti illatkülönbség nagyobb volt, mint a CTR és EXP csoportok tejei közötti eltérés. A CTR tej szagáért felelős fő illékony vegyület az etil-butirát volt, míg a WC-tejben a 2-propanol és a bután-2-on dominált. A WC+IRG csoportok tejmintáiban az etanol jelent meg hangsúlyosan. A vizsgálat bebizonyította, hogy a tejelő tehenek takarmányadagjának őszi kalászosok és olaszperje keverékszilázsával 7 kg/nap dózisban történő kiegészítése módosítja a tej zsírsav- és illatprofilját.

A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról:

» Feeding mixed silages of winter cereals and Italian ryegrass can modify the fatty acid and odor profile of bovine milk

Magas hozzáadott értékű élelmiszer esetleges aromatorzulásának műszeres vizsgálatát végeztük el Correltech Laboratóriumunkban

Magas hozzáadott értékű élelmiszer esetleges aromatorzulásának műszeres vizsgálatát végeztük el Correltech Laboratóriumunkban

A kedvező élettani hatású, igazoltan egészségvédő összetevőkkel dúsított élelmiszerek piaca egyre bővül. A fogyasztók azonban az eddig megismert ízektől és illatoktól való eltéréseket nem részesítik előnyben, ezért fontos a fejlesztések során az új összetevők aromára gyakorolt hatását is szem előtt tartani. A Foods tudományos folyóiratban közöltük a MATE munkatársaival közösen végzett kutatásaink eredményeit, melyben vaníliás shake italpor speciális DHA kiegészítésének érzékszervi tulajdonságokra gyakorolt hatását vizsgáltuk.



A mikrokapszulázott mikroalgaolaj-kiegészítésnek nincs szisztematikus hatása a vaníliás shake illatára – az elektronikus orr tesztje

Haruna Gado Yakubu, Ali Omeralfaroug, Ilyés Imre, Vigyázó Dorottya, Bóta Brigitta, Bázár György, Tóth Tamás, Szabó András

Tanulmányunkban a vaníliás milkshake mikrokapszulázott mikroalgaolajjal (márka: S17-P100) történő hatékonyan dúsítását céloztuk anélkül, hogy a termék illatát torzítanánk. Egy tíz lépésből álló dúsítási protokollt dolgoztunk ki 0,2-2 tömeg%-os bekeverési arány alkalmazásával. A zsírsavprofil-analízist metil-észterekkel végeztük GC-MS technikával, és a dokozahexaénsav (C22:6 n3, DHA) kimutatása robusztus volt (r = 0,97, p < 0,001). A dúsítási folyamat 412 mg/100 g-ra emelte a DHA-szintet. Ennek alapján a termék illatának leírására flash-GC-alapú elektronikus orrot használtak. A kapott szenzoradatok főkomponens (PC) elemzése azt mutatta, hogy az első négy PC-nél csak a PC3 (6,5%) mutatott eltérést a kontroll és a kiegészített termékek között. A PC-síkon belül azonban nem tapasztaltuk az illatprofil kiegészítés százalékos arányának megfelelő szisztematikus változását. Hasonlóképpen, amikor a diszkrimináns faktorelemzést (DFA) alkalmaztuk, a kontroll és a kiegészített termékek osztályozása során ugyan 98%-os validációs pontszámot kaptunk, de a szagprofilok osztályozási mintája nem követte a dúsítás trendjét. Amikor egy célzottabb megközelítést, például a részleges legkisebb négyzetes regressziót (PLSR) alkalmaztunk a domináns illatjegyek bevonásával, gyenge kapcsolatot figyeltünk meg (R² = 0,50), ami azt jelzi, hogy az illatprofilt leíró kvalitatív jelek lineáris kombinációi nem alkalmasak a dúsítás mértékének hatékony becslésére. Ebből arra következtethetünk, hogy az olajkoncentráció növekedésének mellékhatásaként nem volt kimutatható mellékszag. A kiegészített termékben néhány, az illat szempontjából fontos illékony vegyületet, például etil-acetátot, etil-izobutirátot, pentanál- és pentil-butanoátot találtunk. Bár az élesztők és penészgombák jelenlétét nem tudtuk igazolni, etanolt minden mintában kimutattunk, de olyan intenzitással, amely nem volt elegendő a kellemetlen szag kialakulásához.

A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról:

» Micro-encapsulated microalgae oil supplementation has no systematic effect on the odor of vanilla shake – test of an electronic nose

A tejelő tehenészetek takarmányozásának automatizálása keverő-kiosztó robotokkal

A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.

A tejelő tehenészetek takarmányozásának automatizálása keverő-kiosztó robotokkal

Nagy cukortartalmú élelmiszeripari melléktermékek beillesztése a kérődző állatok takarmányozásába

A szénhidrátok a kérődző állatok legfontosabb energiaforrásai, melyeket leggyakrabban strukturális és nem-strukturális szénhidrátok csoportjára osztunk fel. A növények sejtfalát alkotó strukturális szénhidrátoknak a neutrális detergens rostfrakció (NDF) adja a döntő részét, ami igen heterogén kémiai vegyületeket takar: cellulóz, hemicellulóz, lignin, illetve pl. a pektinek nem-oldódó része. A savdetergens rostfrakció (ADF) cellulózból és ligninből áll, és utóbbi (lignin) a monogasztrikus állatokhoz (pl. sertés, baromfi) hasonlóan a kérődző állatok számára sem emészthető. A strukturális szénhidrátok (NDF, ADF) a nem-strukturális szénhidrátokhoz (pl. keményítő, cukor, pektinek oldható része, glükánok, illetve az erjesztéssel tartósított takarmányokban található fermentálási végtermékek – tejsav, ecetsav, vajsav stb.) képest lassabban bomlanak le és kevésbé emésztődnek. A két csoport (strukturális vs. nem-strukturális szénhidrátok) egymáshoz viszonyított kiegyensúlyozott aránya a kérődző állatokkal etetett takarmányadagokban alapvető hatással bír az állatok termelésére, egészségi állapotára, szaporodásbiológiai teljesítményére, valamint a tej összetételére.

Nagy cukortartalmú élelmiszeripari melléktermékek beillesztése a kérődző állatok takarmányozásába

A többszörösen telítetlen zsírsavak tenyészkocákban kifejtett hatásáról közöltünk tanulmányt

A többszörösen telítetlen zsírsavak tenyészkocákban kifejtett hatásáról közöltünk tanulmányt

Mivel a többszörösen telítetlen zsírsavak fontos szerepet játszanak az immun- és szaporodási funkciókban, a tenyészkocák takarmányozásában betöltött szerepük jobb megértésével jobb teljesítményt és fenntarthatóbb termelést lehet elérni. A MATE munkatársaival közösen az omega-6 és omega-3 zsírsavpótlás kocák antioxidáns állapotára és hormonszintjére gyakorolt hatását vizsgáltuk. Eredményeinket összefoglaló közleményünk a Veterinary Medicine and Science tudományos folyóiratban jelent meg.



Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavkiegészítés hatása a modern genotípusú kocák oxidatív stressz paramétereire és nemi hormon termelésére

Roszkos Róbert, Tóth Tamás, Bázár György, Fébel Hedvig, Mézes Miklós

A nagyüzemi körülmények közt termelő tenyészkocák egész életük során stressznek és állandó hormonális változásoknak vannak kitéve. Mivel a többszörösen telítetlen zsírsavak fontos szerepet játszanak az immun- és szaporodási folyamatokban, a tenyészkocák takarmányozásában betöltött szerepük megértésével hatékonyabb és fenntarthatóbb termelést lehet elérni. Tanulmányunkban az omega-6 és omega-3 zsírsav-kiegészítés hatásait vizsgáltuk a kocák antioxidáns státuszára és hormontermelésére. 48 dán nagy fehér × dán lapály koca takarmányát egészítettük ki napraforgóolajjal (kontroll csoport), illetve halolajjal (kísérleti csoport) 6,3 g/kg takarmány koncentrációban. Vérmintákat gyűjtöttünk a laktáció 14. napján, a választás után 5. napon (termékenyítéskor) és a termékenyítés után 30 nappal (vemhességvizsgálat). Az állatokra gyakorolt oxidatív hatásokat a vér redukált glutation és a malondialdehid szintjének, valamint a glutation-peroxidáz aktivitásának vizsgálata révén, míg szaporodásbiológiai folyamatokat a vérszérum 17β-ösztradiol, progeszteron és 6-keto-prosztaglandin F1α szintjén keresztül értékeltük. A halolajjal történő kiegészítés növelte a glutation-peroxidáz aktivitását a laktáció 14. napján. Öt nappal a választás után a glutation koncentrációja a halolajjal etetett kocákban szignifikánsan magasabb volt, mint a napraforgóolajjal kezeltekben. A vér 17β-ösztradiol tartalma szignifikánsan alacsonyabb volt a kísérleti csoportban, mint a kontrollban a három vizsgált időszak közül kettőben (a laktáció 14. napján és a termékenyítés utáni 30. napon), míg a progeszteron szint szignifikánsan magasabb volt a kísérleti csoportban a választás utáni 5. napon. A 6-keto PGF1α szintje szisztematikusan alacsonyabb volt a kísérleti csoportban a kísérlet során. A tanulmány igazolta, hogy az omega-6 és omega-3 zsírsavak hatással vannak a vizsgált hormonok szintjére, mivel segítik a 17β-ösztradiol és progeszteron képződését, viszont ellentétes hatást gyakorolnak a 6-keto PGF1α termelésre.

A cikk ingyenesen letölthető teljes terjedelemben a folyóirat honlapjáról:

» Effect of omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation on oxidative stress parameters and sex hormone levels of modern genotype sows